Főoldal > Szakcikkek, videók > Általános

MAGYARORSZÁGON MÁR NEM ÉGNEK LE A RAKTÁRAK

Ha igaz a címbéli állítás, büszkék lehetnek a hazai tűzvédelemben részt vevők, elolvasván a nemzetközi helyzetről szóló cikket, melynek címe: A raktárak továbbra is leégnek (ld. - Bibiliográfia 1). A cikk jellemző nemzetközi áttekintése plasztikusan mutat rá a rendkívül súlyos helyzetre, a raktárak tűzvédelmének szinte megoldhatatlannak látszó problematikájára.
Jelen cikk azt a kérdéskört boncolgatja, és úgy látszik, hogy hazánkban valami nagyon jó indult el, és ez a remények szerint példamutató lesz a nemzetközi tűzvédelmi szakma számára is.

MIÉRT ÉGNEK LE "TOVÁBBRA IS" VILÁGSZERTE A RAKTÁRÉPÜLETEK?

Hogy korábban nagy számban pusztítottak a raktártüzek, ezt a tűzmegelőzés műszaki tudomány-technikai hiányosságára lehetett visszavezetni. A "továbbra is" nemzetközi trend már más tényezők alaposabb számba vételének szükségességét veti fel.
Mennyiben mások ezek a "továbbra is" leégő raktárak a hagyományosnál?

1. Egyre nagyobb területűek, és ezáltal a tűzszakaszok méretei is nőnek. A hagyományos szabványi-szabályozási normákat nemzetközileg, de hazánkban is "kinőtték" a raktárak, és az aktív megelőzés berendezései nem tartanak lépést a kihívással.
Minden esetre evidenciaként azt a követelményt kell elfogadni, hogy logikusan érvényesíteni kell az építészeti tűzvédelmi követelményeket, a megfelelően tűzbiztos szerkezeti anyagok, a térgeometria, a raktár-technológia, a hő- és füstelvezetés tűzvédelmi szempontok szerinti kialakítását, tehát a passzív tűzbiztonság feltétel rendszerét.
Jelen cikk azonban az aktív megelőző védelemmel kíván foglalkozni.

2. Megváltoztak a tárolt anyagok, és a tűzveszélyt ez többszörösére emelte. A fémek helyett 50-60 %-ban műanyagok vannak a raktárakban, tehát éghetetlen helyett tűzveszélyes anyagok kerülnek tárolásra. A raktáráruházakban szintén minden más áruféleséghez képest a műanyagok részaránya nőtt.
És a csomagolóanyagoknál már megint a műanyag...!
A fához, csomagoló papírokhoz, hullámpapírhoz képest 2-3-szor nagyobb az égéshő, a gyúlékonyság növekedése, és az olthatóság nehézsége fokozza a gondot. Tehát a műanyag, a műanyag, a műanyag minden baj forrása, de nem tudunk lemondani róla, reméljük, nem is kell.

3. A raktári mobilitás nagyságrendileg növekszik. A raktár tervezője nem tudja, hogy mit fognak tárolni a létesítményben, és a megbízója azt sem tudja, kinek adják ki azt bértárolásra. Utána évenként más-más bérbevevő más-más anyagokat tárol. Úgy kell megelőzni a tűzveszélyt, hogy azt sem tudjuk, honnan, hogyan támad, és a "raktárak továbbra is leégnek" (ld. - Bibliográfia 1)

4. A raktár-technológiák fejlődése, a több szintes, állványos raktározás szintén új kihívást jelent, és a tűz terjedése, az oltás lehetősége komoly műszaki megfontolás kíván. A raktárakban tűzoltó berendezést kell telepíteni, ezt evidenciaként elfogadhatjuk. Mérföldkő a megfelelő hazai szabályozás! (BM rendelet - ld. Bibliográfia 2)
De milyen berendezést? - Ezt a kérdést 1998-ban a könnyűhab elárasztásos tűzvédelemről szóló cikk ( ld. - Bibliográfia 3) dolgozta fel. A jelen időre aktualizált összefoglaló táblázat az alábbi:

MIÉRT ÉGNEK LE "TOVÁBBRA IS" VILÁGSZERTE A RAKTÁRÉPÜLETEK?

Paraméterek
Beépített porral oltó rendszerek**
Vizes sprinkler rendszerek
Beépített gázzal oltó rendszerek**
Könnyűhab elárasztásos rendszerek
megbízhatóság
visszagyulladási veszély
kielégítő
kiváló
másodlagos kár
nagyfokú porszennyezés
nagyfokú nedvesítés
nincs
minimális nedvesítés
benntartózkodók biztonsága
megfelelő
személyzet evakuálása után használható
minimális veszély
környezetvédelmi szempontok
körülményes tisztítás
porszennyezés
nagy mennyiségű szennyezett víz
ózonpajzs károsítás
globális felmelegedés
kismennyiségű haboldat
automatizálhatóság
körülményes
személyek
jó*
megvalósítási költség
(100 egység: könnyűhab)
nem összehasonlítható**
150-200*
400**
100*

* Az eredeti cikk adatokhoz képest változtatott, aktualizált adatok
** Az elmúlt 2-3 év során jelentőségét vesztette a technika a magasraktáraknál

A táblázat azt sugallja, hogy az NFPA 11/A szerinti könnyűhab elárasztási oltástechnika sok esetben optimális megoldás. Ezt az oltásbiztonság (ugyanis a hab alatt nem ég a tűz) és a kedvező beruházási költségek, továbbá a gépesített raktár-technológiához való alkalmazkodóképesség teszi szignifikánssá. (ld. - Bibiliográfia 3), (ld. - Bibliográfia 4) A táblázat továbbá meggyőzően mutatja, hogy a 3 évvel ezelőtti állapothoz képest tisztult a kép, ma már a korábbi négyhez képest kettő versenyképes technika küzd a raktárak tűzvédelmének pozíciójáért.

KÖNNYŰHAB ELÁRASZTÁSSAL OLTÓ RENDSZEREK

Lássuk a könnyűhab elárasztást egy 2000-ben felépült rendszer példáján keresztül. A könnyűhab elárasztással működő berendezések területén az IFEX Tűzőr Kft. nagy tapasztalatokkal és számos referenciával rendelkezik. 3 nagy rendszert építettünk az utóbbi években, legutóbb 2000. I. félévben a Novartis-Danzas Bp. XV. ker. Késmárk utcai raktárában építettük fel a teljes habelárasztással oltó tűzvédelmi berendezést.
A tervezés, engedélyeztetés, gyártás-építés, szerelés, üzembe helyezés képezte a vállalkozási terjedelmünket

Főbb jellemzők:

További előny, hogy az oltóberendezés jól illeszkedik a tárolás technológiájához.
A megvalósított könnyűhab elárasztó rendszerünk jól bizonyította a közismert előnyöket:

MIT KÍNÁLNAK AZ ÚJ GENERÁCIÓS "RAKTÁRI" SPRINKLER RENDSZEREK?

Ha nemzetközi viszonylatban a "raktárak továbbra is legének", Magyarországon vajon miért nem?
Meggyőződésem szerint ennek nem az az oka, hogy nincs, vagy nem épül(t) sok nagy, kiemelt tűzveszélyességű raktár (és remélhetőleg nem azért nem égnek le, mert a felépüléstől számított viszonylag rövidebb idő alatt "nem került rá a sor" a statisztikai valószínűség szerint), hanem az ok abban található meg, hogy a magyar tervezők a tűzvédelmi hatóságok, az építtetők és kivitelezők
- a kérdést a megfelelő alapossággal kezelik (ld. - Bibliográfia 2),
- bátran nyúlnak a legfejlettebb műszaki-kutatási eredményekhez, és ezeket tudatosan alkalmazzák.

Mik is ezek a műszaki-kutatási eredmények, hogyan lehetne ezt röviden összefoglalni? (részletesen ld. - Bibliográfia 1).
Az NFPA 13 1999-es kiadása, az Installation of Sprinkler Systems (A sprinklerberendezések telepítése) , mérföldkőnek számít, ugyanis ebben egyértelműen és részletekbe menően lefektették a sprinklerberendezésekkel és a tűzvédelmi rendszerekkel szemben támasztott követeléseket. A műszaki adatok mellett kitér az NFPA 24-ben tárgyalt föld alatt lefektetett csövekre és más kereskedelmi árucikkek raktározását biztosító tűzvédelmi rendszerek teljesítményét szabályozóNFPA rendeletekre. Ezek közé tartozik az NFPA 231 (általános raktározás, 1998-as kiadás), az NFPA 231C (az állványrendszeren történő raktározás, 1998-as kiadás), és az NFPA 231D, 231E és NFPA 231F , melyekben a speciális kereskedelmi árukra vonatkozó rendeleteket foglalták össze. Az NFPA 13 tehát ma már minden kapható sprinklerberendezésre kiterjed, és támpontot nyújt minden tűzvédelmi rendszer telepítéséhez, hogy az a követelményeknek megfelelő legyen.
(További információért lapozza fel a Plumber Engineer 2000. márciusában megjelent számát, ahol a harmincötödik oldalon'Tracking the Changes in NFPA 13 - Part 1' cím alatt olvashat részletes listát a rendeletben történt változásokról és kiegészítésekről).
A Factory Mutual Research Corporation (FMRC) újabb (1998) approbált sprinklereit az alábbi táblázat mutatja be: (ld. - Bibliográfia 5)

Új FMRC approbált sprinkler
típusjel
központi modell ultra™ ESFR függő, elnyomási mód ESFR sprinkler
ESFR 25
központi modell ultra™ K17™, függőleges
Large Drop
központi modell ultra™ K17-231™, függőleges
ELO ½, 17/37
megbízható modell G VELO K14 extra széles nyílású függő
ELO

Összességében elmondhatjuk, hogy az ESFR (Early Suppression-Fast Response (Korai elfojtás-gyors reagálás)) ELO, a Large Drop sprinklereket és a többi hatékony nagy teljesítményű sprinklert már alkalmazzák a hazai gyakorlatban, ennek tervezési, kivitelezési kultúrája megfelelő szinten megvalósult hazánkban.

KORAI ELFOJTÁS, GYORS REAGÁLÁS

A sprinklerek jellemzője, hogy igen érzékenyen, korai stádiumban érzékelik a tüzet, és azt a korábbi, hagyományos sprinlerekhez képest 3-4-szeres intenzitású vízpermettel nem visszafogják, hanem egyszerűen eloltják.
Ennek a technikának az az óriási előnye, hogy magasabb csarnokban, magasabb tárolási magasságoknál 1 sprinkler szinttel, a mennyezeti sprinklerekkel hatékony tűzvédelem valósítható meg. A Bibliográfia 5 szerint pl. az ESFR sprinklereknél ez a következő:

K25 ESFR
K14 ESFR
Épület magasság
m (ft)
Max. rakat magasság m (ft)
Min. tervezett nyomás bar (psi)
Épület magasság
m (ft)
Max. rakat magasság m (ft)
Min. tervezett nyomás bar (psi)
30 (9.1)
25 (7.6)
20 (1.4)
30 (9.1)
25 (7.6)
50 (3.4)
35 (10.7)
30 (9.1)
30 (2.1)
35 (10.7)
30 (9.1)
75 (5.2)
40 (12.2)
35 (10.7)
40 (2.7)
40 (12.2)
35 (10.7)
75 (5.2)
45 (13.7)
40 (12.2)
50 (3.4)
45 (13.7)
40 (10.7)
90 (6.2)

A raktártechnológiához jól illeszkedik emiatt, és gyakran a költségek is kedvezőbbek az egyéb megoldásokhoz képest. Nem csoda, hogy a beruházók és üzemeltetők "kedvence" ez a technika.

Rendkívüli előnyeiben rejlik a hátránya: nem szabad csodaszernek tekinteni, nem minden feladatra alkalmas, és a tervezésénél rendkívül körültekintően kell eljárni. A nem szabályos térgeometriájú tárolási technológiákban, főként ahol a tűz hője nem a megfelelő sprinklereket nyitja, a raktárak "továbbra is legének" (részletesebben ld. - Bibiliográfia 1).
A Bibiliográfia 1 által felsorolt problémák szinte mindegyikére korrekt választ adó sprinkler berendezést mutatunk be, mintegy gyakorlatba ültetett összefoglalóját a korábban felsorolt NFPA és FM normáknak és előírásoknak.

Az 1999-es évben telepített oltórendszereink közül a TVK Rt. PP IV. üzemében létesített Magasraktári sprinklerberendezést ismertetjük. A vállalkozási körünkbe tartozott a sprinkler berendezés tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése, üzembe helyezése, hatósági átadása. Az itt megvalósított oltórendszer ötvözte a száraz sprinklerek technológiáját az elővezérelt sprinkler berendezések működési elvével. A rendszert az NFPA és FM előírásaival összhangban, valamint a magyar előírás szerint alakítottuk ki.
A védendő létesítmény alapterülete meghaladja a 3000 m 2 -t, ahol a polcos raktározási technológiával összhangban alakítottuk ki a 6 szinten sprinklerezett 4 szekciós védelmet. Mivel az épület nem rendelkezik temperálással, illetve fűtéssel, így a száraz elővezérelt sprinkler rendszer került kialakításra. A rendszer vezérlése egyaránt történhet a tűzjelző hálózat érzékelőnek elővezérlő jelére, a sprinkler fejek kioldása következtébe, vagy a sprinkler központból kézi indítással. A sprinkler rendszert kiegészítettük a magasraktár közelében elhelyezett silópak palásthűtésével, amely szükség esetén az ömlesztett áru túlzott hőterhelését akadályozza meg.
A csarnok belső tűzszakaszait határoló legördülő kapurendszer hűtését nyitott szórófejes hűtéssel oldottuk meg, amely a sprinklerek üzemeltetésével és a kapuk zárásával automatikusan vezérelhető. A rendszer újdonsága a sprinkler központban elhelyezett 4 száraz riasztó szelep, amelynek általunk kialakított speciális csövezése teszi lehetővé a rendszer többszintű vezérlését. A száraz rendszer levegőellátását az általunk telepített kettős betáppal rendelkező kompresszortelep biztosítja, amely teljesen független az üzemi technológiához tartozó energiaellátástól.
A könnyűhab elárasztó oltástechnika, és az új generációs raktári sprinkler oltásrendszer mindegyike meggyőző biztonságot mutat, és a célszerű választást a speciális helyi adottságok feltételrendszere adja. Ha még lehet levonni tanulságot a cikkből az az, hogy minden raktár tűzvédelmét logikusan, a legújabb eredmények alapján végig kell gondolni, hogy a raktárak továbbra se égjenek le Magyarországon.

Bibliográfia:
1. Plumbing Engineer: Warehouses Will Continue to Burn 33-38. o./James G. Gallup, 2000. június
2. 9/2000. (II.16) BM rendelettel módosított 35/1996 (XII.29.) BM rendelet
3. Florian ExPress: Könnyűhab elárasztásos tűzvédelem, 6. évfolyam, 9. szám, 34-35. o./ Koczka Sándor 1997. szeptember
4. Tűzvédelem/Hírlevél: Könnyűhab elárasztás, CXXIII. évfolyam, 9. szám, 23.o. 2000. szeptember
5. Progress Report from the Factory Mutual Research Corporation, Vol. 12, No. 1.
6. Szekeres Gyula, NFPA szakértő: NFPA tanulmány 1998.