Főoldal > Szakcikkek, videók > Általános

Tűzszakaszok funkciója és hatósági szabályozása

Immár több, mint egy éves, és már nem is annyira „új” az OTSZ, - vagyis a 2/2008(I.22) ÖTM rendelettel életbe léptetett tűzvédelmi előírás-gyűjtemény. A tűzvédelmi szakmában szélsőségesen változatos fogadtatásban részesült a rendelet. Más-más véleménye, ellenvetése volt a tűzoltóknak, az építő és építtető cégeknek, és megint más szemszögből értékelték a szabályzat bevezetését a beépített oltóberendezéseket kivitelező cégek. Nagy várakozás előzte meg, és szélsőséges vitát eredményezett a szakmában az új OTSZ.
Minden rétegnek, szakmának volt hozzáfűzni valója az új, minden tűzvédelmi kérdést megválaszolni hívatott írásműnek. Jelen eszmefuttatás a szabályzatnak azzal a részével foglalkozik, amely a tűzszakaszok tervezésével és kivitelezésével foglalkozik.

A tűzszakaszokra vonatkozóan precíz, minden részletre kitérő, és a korábbi OTSZ–hez képest kőkemény szigorításokat tartalmaz a 2/2008(I.22) ÖTM rendelet. De miben is jelentkezik a szigorítás? Kezdjük talán a legegyszerűbb(?), legkönnyebben áttekinthető és leginkább konkrét szabályzat-résszel, a fogalmával, nagyságával, határolásának szabályozásával.

Szelet vetett, vihart aratott.

A tűzszakasz szabályozás kritikájával kapcsolatban sok mindent el lehet mondani, de azt a védelmében bizton kijelenthetjük, hogy egyértelmű, (tehát kevés joghézagot tartalmaz), következetes, (teljesen végigvezeti a tűzszakaszok határolását konjunktív gondolat-menettel), és a tűzvédelmi tervező (szakértő) kötelező alkalmazásával érvényt is szerezhet a szabályzat rendelkezéseinek végrehajtására. Azt is elmondhatjuk, hogy megfelelő biztonságú, sőt, a kritikusok a túlzott szigorról beszélnek, és ez az EU többi tagállamában trendi szabályozások figyelembe vételével ez talán nem is túlzás. A tűzszakaszok nagyságára vonatkozó európai szabályozások összehasonlítása egy külön dolgozat tárgya lehetne, itt ebben a tanulmányban erre nem vállalkozunk. Azt azért megállapíthatjuk, hogy „ahány ház, annyi szokás”, országonként változik az egy tagban megengedett beépíthető tűzszakasz mérete, a tűzállósági osztályok pedig még jobban eltérnek, pl. horribile dictu fejlett ipari országokban előfordul, hogy fából készülhet a födémszerkezet a tűzveszélyes anyagok raktárában!

A tűzszakasz fogalma

Fogalom meghatározások

Mit jelent a tűzszakasz fogalma?

Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől – meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű – tűzgátló szerkezetek, és a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el. („R”. 1/2 fejezet, 2.2.11 pont)

Tűzszakaszterület: Az egy tűzszakaszhoz tartozó helyiségek, közlekedő terek nettó alapterületének összessége m²-ben. („R”. 1/2 fejezet, 2.2.11.1 pont)

Az is felróható, hogy az új OTSZ egyforma szigorúságú mértékkel mér minden létesítményt (mint országos szabályzat, talán nem is tehet mást. Tehát a kisebb létesítmények esetében a szabályozás túlzottan szigorú, mivel ott a rizikó is kisebb egy megalétesítményhez képest, (pl. mert a környezetben lévő más létesítmények veszélyeztetése kisebb vagy mert a tárolt anyagok mennyisége és fűtőértéke jóval kisebb, de ezzel együtt azonos kategóriába esik a nagy létesítménnyel).
Az ilyen jellegű különbségeket valóban nem érzékeli a szabályzat.
A multinacionális cégek 60-90%-ánál amúgy is szigorúbb előírás érvényesül. Az építtető cégek problémái és költségei szuperponálódnak a saját és az OTSZ előírásainak különbözősége, és mindkettő kötelező alkalmazása miatt. Az angolszász vagy USA-beli (NFPA szabvány szerinti) FM (Factory Mutuel) vagy a VdS német alapú biztosító-társasági biztonsági műszaki intézetek a leggyakoribbak. Előfordul esetleg más nemzeti (pl.BS-angol) szabvány megkövetelése, vagy más esetben a multinacionális cégcsoportnak külön biztosítói előírásai vannak, és tapasztalatunk szerint ezek a legszigorúbbak.
De miért tarthat a legnagyobb érdeklődésre számot a tűzszakaszok kérdése?

Mert adott esetben ettől függ, hogy hol kell egy tűzgátló, egy órán felüli tűzállóságú falat kiépíteni, és ez költséges lehet. De még inkább költséges, hogy a falon átmenő gépészeti csővezetékek mindegyikébe tűzgátló csappantyúkat kell szerelni, a tűzszakasz határoló falaiban tűzgátló nyílászárókat kell beépíteni önműködő csukószerkezettel. A tűzszakasz határok széttördelik az építmény egységes funkcióját, gátolják a személy- és teherforgalmat, és bonyolultabbá teszik a munkafolyamatokat.

Tűzszakasz nagysága

Az előírás rendszer az egyes területeken szabályozza a megvalósuló létesítményekben a tűzszakasz megengedhető maximális méretét. Az egyes szabályozott területek: („R” 1/4 fejezet, 4. pont)

Oltóberendezéssel védett mezőgazdasági üzem

Az egyes területeken táblázatos formában meg vannak adva a megengedett maximális területek. Ez az érték az adott létesítmény csoporton belül függ

Mennyezeti sprinklerekkel ellátott benzinkút

Módosító tényezők

A táblázatos értékek használatát („fő szabály”) módosító tényezők alkalmazása tarkítja. Pl., a teljesség igény nélkül:

Beépített automatikus habbal oltó berendezés

A táblázatosan megadott, maximális tűzszakasz terület nagyságokat egyéb előírások is befolyásolják. Ezek az előírások az adott terület rendeltetésével vannak kapcsolatban. Ezek közül is néhány, a teljesség igénye nélkül:

Beépített sprinklerekkel védett mélygarázs

Tűzszakaszok határolása

Érthető tehát az üzemeltető, a tulajdonos, az építtető törekvése ,hogy egy „tagban”, tehát egy tűzszakaszban minél nagyobb területet valósíthasson meg. Például egy 2-3000 m2-es raktárban nem fele annyi áru tárolható, hanem cca. egyharmadnyi mennyiség, mint a kétszer nagyobb alapterületű raktárban. Tehát a 2 kisebb raktár funkcionális értéke 66%, ugyanakkor a létrehozása pedig másfélszer annyiba kerül(150%), mint a kétszer akkoráé.
Hogyan állunk az érték-költség aránnyal?
150% osztva 66% egyenlő 2,27! Több, min kétszer nagyobb költség! És a kis raktárakban nem lehet dolgozni! A targonca hol a falnak megy, hol a polcnak! Így sóhajt fel az üzemeltető: Ki volt az a normális tervező, aki ilyen kis lyukakat tervezett, amiben megfordulni sem lehet? Holott a tervező nem tett mást, minthogy betartotta az OTSZ előírásait. Ezek szerint tehát az egy tűzszakasz mérete nem lehet nagyobb, mint esetünkben „x” m2. Vajon semmiképpen nem lehet meghaladni az előírt tűzszakasz méretét? Erről majd a cikk végén esik szó.

A „R”. 1/4 fejezetének 4.8 pontja részletezi a tűzszakaszok elválasztására vonatkozó előírásokat. A fő elv, hogy a tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. A tűzszakaszok elválasztásánál a védelmi síkok folyamatosságának elve érvényesüljön, azaz a tűzszakasz-határ minden pontján a tűzállósági fokozat követelményeitől függő tűzállósági határértékű védelem teljesüljön.

Építészeti határolás

A részletes szabályozás szerint horizontálisan és az épületek homlokfelületein, valamint a tetősíkokon egyaránt biztosítani kell a megszakítás nélküli határolást. A határolásra alkalmazott anyagok és szerkezetek tűzállósági fokozata legyen legalább azonos a tűzszakasz létesítésénél felhasznált szerkezeti anyagokéval.

A „R”. 1/4 fejezetének M2 melléklete részletes kialakítási példákat és számítási módszert is tartalmaz.
A szabályozás épületgépész vonatkozásban is tartalmaz előírásokat. Néhány ezek közül, a teljesség igénye nélkül:

Határolás vízfüggönnyel

A „R”. 1/4 fejezetének 4.8.4 pontja a tűzszakaszok határolásának speciális lehetőségét szabályozza.
A „C÷E” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységnél, legfeljebb 500 MJ/m2 tűzterhelésű épületekben a tűzszakaszokat elválasztó tűzgátló fal indokolt esetben az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalása alapján önműködő vízfüggönnyel helyettesíthető.

Követelmények:

Ahol d a vízfüggönnyel védett nyílás magassága m-ben, de a nyílás magassága max. 4 m.
A vízfüggöny alkalmazása esetenként jelentős víz intenzitást és tárolt vízmennyiséget igényel. A nagyobb (drágább) szivattyú, a nagyobb (drágább) víztartály és egy téves indítás esetén bekövetkező vízkár veszélye indokolja, hogy a vízfüggönyt tényleg csak indokolt esetben alkalmazzuk, amikor a tűzszakasz határon átnyúló nagyméretű gép, konvejor pálya, stb. miatt építészeti határolás nem lehetséges.

Határolás sűrített sprinklersorral

Közösségi épületek esetében –amennyiben annak teljes területe beépített automatikus oltó- és jelzőberendezéssel kerül kialakításra- egyes esetekben sűrített sprinklersorok alkalmazásával történő tűzszakaszolás is megengedett.

A sűrített sprinklersorok alkalmazásával történő tűzszakaszolás helyét az OKF-fel egyeztetni kell. A kialakítás megfelelőségét az I. fokú tűzvédelmi szakhatóság és hatóság vizsgálja.

Sűrített sprinklersor

A sűrített sprinklersorok kialakítására, méretezésére, a tűzvédelmi rendszer vízigénye szempontjából történő figyelembe vételükre az előírások hiányosak, általában az engedélyező szakhatósággal kell megegyezni egyes követelményekről.

Repülőtér mennyezetébe beépített sprinklerfej

Ami a szabályozásban megváltozott:

A Rendelet hatályba lépéséig a 2/2002 (I.21.) BM rendelet és annak mellékletei, valamint a 35/1996 (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett és többször módosított Országos Tűzvédelmi Szabályzat volt érvényben. A BM rendelet a korábban érvényes szabványok betű szerinti átvételét tartalmazta, építészeti területen az MSZ 595 szabványsor lapjait. Természetesen ezekben az (azóta hatálytalanított) előírásokban is hangsúlyos szerepet kapott a tűzszakasz fogalma. Az ezzel kapcsolatos előírások több szabványlapon megosztva voltak megtalálhatók.

Az új szabályozásban módosultak a tűzszakasz megengedett nagyságát előíró táblázatok. Ezen belül bővült, részletesebbé vált a táblázat és egyes helyeken csökkent a tűzszakasz megengedett nagysága.
Jelentős mértékben változott a kialakítástól és a rendeltetéstől függő módosító tényezők mennyisége.
A tűzszakaszok kialakításával foglalkozó előírások száma és részletessége megnőtt. Az összetartozó területekre vonatkozó előírások egy fejezeten belül megtalálhatók, a szabályozás egységesebbé vált.

A vízfüggönyök alkalmazásával kapcsolatban lényeges változás, hogy a korábbi rendelkezés az OKF-hez benyújtott eltérési engedélykérelmet ír elő, míg az új szabályozás csak egyeztetést tesz kötelezővé.

A tűzszakasz méretének hatásai a tűzvédelemre

A létesítmény rendeltetésétől függően előírások sokasága szabályozza a szerkezeti kialakítás, a létesítés, a használat egyes kérdéseit. Szükséges, hogy a rendelet valamennyi előírását figyelembe véve határozzuk meg a tűzszakasz határokat. A tűzszakasz határok megállapítása, tehát a mértékadó tűzszakasz nagysága a tűz elleni védelem szempontjából több, fontos következménnyel jár.

Oltóvíz ellátás

A rendelet 1/5 fejezet 5.1 pontja határozza meg a létesítmény oltóvíz szükségletét. Az oltóvíz intenzitás a mértékadó tűzszakasz nagyságától függ, a szolgáltatás időtartama pedig a tűzszakasz mértékadó tűzterhelésétől. Az intenzitás és a működési idő szorzata adja meg a tárolandó oltóvíz mennyiségét.

2000 m³-es Bladder oltóvíz tartály, 2 db 2500 GPM-es oltóvíz szivattyú

Az oltóvíz szolgáltatás időtartama:

Tűzterhelés (MJ/m²)

Időtartam (óra)

0

<=200

0,5

>200

<=400

1,0

>400

<=800

1,5

>800

 

2,0

Szivattyúház belülről

Az intenzitás érték határai:

Mértékadó tűzszakasz (m²)

Intenzitás (L/min)

0

<=50

-

>150

<=300

600

……

……

……

……

……

……

>10400

<=12000

5700

>12000

 

6000

Az intenzitás értékeket különböző tényezők módosíthatják. Pl.:

Fali tűzcsapok

A fali tűzcsapok mennyiségét és követelményeit a Szabályzat 1/5 fejezet 5.3 és 5.4 pontja határozza meg. Ezek a követelmények elsősorban a létesítmény adott tűzszakaszának tűzveszélyességi osztályától (A÷E) függenek.
A tűzcsapok telepítési helyét a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell.

A jogszerűség a lényeg…

Felróható, hogy a nagy multinacionális létesítményekre, mega-létesítményekre kidolgozott szabályrendszer egyforma szigort tanúsít minden létesítményre (mint országos szabályzat, talán nem is tehet mást). Tehát a kisebb létesítmények esetében a szabályozás túlzottan szigorú, mivel ott a rizikó is kisebb (pl. mert a környezetben lévő más létesítmények veszélyeztetése kisebb, vagy, mert a tárolt anyagok mennyisége és fűtőértéke jóval kisebb), de ezzel együtt mégis azonos kategóriába esik. Az ilyen jellegű különbségeket valóban nem érzékeli a szabályzat. Tehát igazságtalan emiatt a szabályzat? –teljesen mindegy hogy igen, vagy nem, mert a jogszerűség a lényeg, és az azonos elbíráláson túlmenően ott van a („fellebbezés” vagy „jogsegély-szolgálat”) lehetőség a BM OKF-hez benyújtani „rendelettől való eltérés” kérelmét.
Tapasztalataim szerint a kellően indokolt esetekre meg lehet kapni az engedélyt 2-6 hét átfutási idővel. A kérelmet azonban szakszerűen kell megfogalmazni, mert a nem kellően indokolt eltérési engedély kérelmek „lepattannak” a hatóságról, az átfutási idő nagyon megnő, vagy nem születik engedélyező határozat, tehát életbe lép az OTSZ előírás.
A multinacionális cégek 60-90%-ánál amúgy is szigorúbb előírás érvényesül. Az építtető cégek problémái és költségei szuperponálódnak a saját és az OTSZ előírásainak különbözősége, és mindkettő kötelező alkalmazása miatt. Az angolszász vagy USA-beli (NFPA szabvány szerinti) FM (Factory Mutuel), vagy VdS német alapú biztosító-társasági biztonsági műszaki intézetek a leggyakoribbak. Előfordul esetleg más nemzeti (pl. BS-angol) szabvány megkövetelése, vagy más esetben a multinacionális cégcsoportnak külön biztosítói előírásai vannak, és saját tapasztalataim szerint ezek a legszigorúbbak.

Koczka Sándor
Okleveles gépészmérnök

Dobos László
Okleveles gépészmérnök