Főoldal > Szakterületeink > Sprinklerek > Sprinklerek működése, fajtái

A sprinkler berendezés fajtái, működése

Sprinkler csőrendszer

A sprinkler berendezés egy, a védendő teret vagy épületet behálózó csőrendszer, melyen az adott kockázatnak megfelelő sűrűségben és kiosztásban sprinklerfejek találhatók.

A sprinklerfejekben egy olvadóbetét van, mely meghatározott hőmérsékleten eltörik, és így a csőrendszerből kilépő vizet a sprinklerfej az oltandó felületre spricceli.

A sprinkler berendezéseknek az egyre változó igényeknek megfelelően sokféle változata alakult ki:

Nedves sprinklerberendezés

nedves sprinklerberendezés jól alkalmazható olyan esetekben, amikor az esetleg kigyulladó tűz oltását azonnal, emberi beavatkozás nélkül meg kell kezdeni. Előnye a nedves rendszernek, hogy csak azok a fejek nyitnak ki, és kezdik meg az oltást, melyek környezetében a levegő hőmérséklete elérte a kioldási hőmérsékletet, ezzel a többi területen megelőzhető a vízkár. Közvetlen, gyors, olcsó, egyszerű. Irodák hotelek, bevásárlóközpontok továbbá ipari üzemek és temperált raktárak előnyös berendezése.

Száraz sprinkler berendezés

Száraz sprinklerberendezés, melynél üzemszerű állapotban, a csőrendszerben állandó értéken szabályozott túlnyomásos levegő van. A csőrendszer száraz oldalát a nedvestől egy ún. száraz riasztószelep választja el.
Amikor a száraz rendszeren lévő sprinklerfejek olvadóbetétei a hő hatására kioldanak, a csőrendszerben lévő levegő kiszökik, a nyomás lecsökken, ennek eredményeként a száraz riasztószelep kinyit, és a csőhálózat megtelik vízzel.
Előnye a száraz rendszernek, hogy olyan térben is alkalmazható, ahol a fagyveszély miatt a nedves rendszer nem lenne megfelelő. Fűtetlen raktárak, fagyveszélyes terek védelmére építhető be.

Elővezérelt sprinkler berendezés

Elővezérelt sprinkler rendszer esetén a csőrendszerben túlnyomásos levegő van, és a csőrendszer vízzel történő feltöltése a szórófejek nyitásától függetlenül, csak a tűzjelző rendszerről, vagy kézi jelzésadóról érkező indító jel hatására kezdődik meg. Így a sprinkler rendszer a tűzjelzőről érkező indítójel beérkezése után nedves rendszerként működik, a szórófejek kioldása után megkezdi a tűz oltását. Ha nincs tűzjelzés száraz rendszerként működik.
Az elővezérelt rendszer előnye, hogy a csőrendszer esetleges mechanikai sérülésének hatására nem következik be vízkár, ezért jól alkalmazható olyan esetekben, amikor a raktározott anyag vagy az alkalmazott technológia miatt vízkár keletkezne, vagy olyankor, amikor a tűzjelzés a tűzjelző rendszerről érkezik. Víz érzékeny technológiák, pl. fröccsöntő üzemek, présüzemek, élelmiszeripari üzemek védelmére alkalmazható. "Üzemkésszé" teszi a rendszert a víz feltöltésével már a sprinklerfóliák sérülése előtt, tehát azonnal indulhat az oltás. Így a száraz rendszerrel szembeni előnye, hogy hamarabb indul meg az oltás és fagyveszélyes területen kedvezőbb paraméterekkel valósítható meg.

Kettős vezérlésű sprinkler rendszer esetén a csőrendszerben állandó értéken szabályozott túlnyomásos levegő van, a csőrendszer vízzel történő feltöltése csak a tűzjelző rendszerről, vagy kézi jelzésadóról érkező indító jel beérkezése és a sprinklerfejek hőhatásra történő kinyitása után kezdődik meg.

Amennyiben csak a sprinklerfejek nyitnak ki, a kettős vezérlésű rendszer nem kezdi meg az oltást, csupán hibát jelez. Amennyiben csak a tűzjelző rendszer indítójele érkezik be, a kettős vezérlésű rendszer akkor sem kezdi meg automatikusan az oltást, hanem száraz szelepként működik mindaddig, míg a sprinklerfejek ki nem nyitnak.

Sprinkler fejek

A sprinklerfejeken víz csak akkor jelenik meg, ha a kiolvadásukhoz szükséges hőmérséklet jelen van, az olvadó betétek ezért kinyitnak, és a tűzjelzőről is beérkezik az indító jel. A tűzjelző rendszer meghibásodása vagy leállítása esetén a rendszer száraz szelepként működik.
Előnye a kettős elővezérelt rendszernek, hogy sem a csőrendszer esetleges mechanikai sérülésének hatására, sem az esetleges téves tűzjelző riasztás esetén nem következik be vízkár, ezért jól alkalmazható különösen víz érzékeny technológiák (pl.: elektronika, gyógyszergyártás, vegyipar) esetén.