Főoldal > Szakcikkek, videók > Általános

MAJD HA FAGY!

...és hó lesz nagy, akkor gyűlik meg a baja a beépített oltóberendezések üzemeltetőinek és karbantartóinak a tűzoltó-berendezésükkel, amennyiben elmulasztották a folyamatos karbantartás "téliesítési" programját. Talán a globális felmelegedés miatt a telek enyhébbek lesznek az elkövetkezendő években, de ennek ellenére bármikor megismétlődhet a tavaly előtti mínusz 15-20 C fokos hideg, melyben a helytelenül megvalósított, illetve rosszul üzemeltett beépített oltóberendezések teljesen szétfagytak, és ezáltal működésképtelenné váltak.

Tartalomjegyzék helyett álljon itt a cikk elolvasásához néhány kedvcsináló kérdés a beépített oltóberendezések fagyveszélyéről:

Magasraktári elfagyás jégcsapokkal

kockázatok elkerülése céljából a tél beállta előtt minden beépített oltóberendezésre oda kell figyelni és azt ellenőriztetni kell, mivel 80-90%-uk vízzel olt, a maradék oltóberendezés-típusokban pedig a habbal oltók aránya is jelentős, és a haboldatok (nem összetévesztendő a habkoncentrátummal, vagy más néven habképző, vagy habanyaggal, mely lehet fagyálló) fagyáspontja is 0 oC körüli.

Fagyveszélyes helyen a sprinklerek ún. "száraz" kivitelben alkalmazhatóak. Ez a rendszer úgy működik, hogy az oltóvíz tartályból az oltóvíz szivattyú csővezeték-rendszeren keresztül a "száraz" riasztószelepig vízzel felöltött állapotú, a riasztószelep másik oldalán a sprinkler háló csővezetékrendszere légkompresszor segítségével préslevegővel van feltöltve. A száraz riasztószelep csak a sprinkler-berendezés beindulásakor nyitja rá a levegővel töltött részre az oltóvizet, és a nagynyomású oltóvíz kitolva maga elől a levegőt a sprinkler-fejeken keresztül permetezni kezd.

Ellenőrzés és szakszerűség nélkül a fagy -miként ez a cikkből lentebb kiderül - a "száraz sprinkler" rendszereket, továbbá a magas harmatpontú közeggel működő (jobban mondva nem működő) beépített -gázzal, -vízköddel -porral oltó berendezéseket sem kíméli.

Hogy is van ez? A légnemű, szilárd és folyékony oltóanyag is elfagyhat? -a témában nem járatos kedves olvasók csodálkozásánál csak az üzemeltető és karbantartó "szakemberek" elképedése és megdöbbenése nagyobb, amikor az első fagy alkalmával szembesülnek a működésképtelen, szétfagyott, esetenként "totálkáros" oltóberendezésükkel.

Komoly kihívásokkal kell szembenézni mind az üzemeltetőknek, mind a karbantartást végzőknek, de gondosan kell végezni a munkájukat a beépített oltóberendezések tervezőinek, kivitelezőinek is, mert rossz munkájuk miatt a megvalósult oltóberendezéseik bármikor elfagyhatnak! Véleményünk szerint az oltóberendezés elfagyási veszélye már a tervező kezében benne van, és ezt fokozza minden, a folyamatban résztvevő kivitelező, üzembe helyező, üzemeltető, időszakos ellenőrzést végző, hatósági felülvizsgáló szakszerűtlen munkája. Gondosságukra szükség van, ugyanis a hiba (vagyis az "ördög") itt is, mint mindig, a részletekben rejlik. Ezt kívánjuk illusztrálni az alábbiakban néhány példával alátámasztva.

A száraz sprinkler csővezeték-rendszere is, mint fent leírtuk, vízzel van feltöltve a riasztószelepig, tehát az oltóvíz-szivattyútól a riasztószelepig a csővezetéknek temperált területen kell haladnia. Szokásossá vált a vízzel telt csövek fagyvédelmére az elektromos kísérő-fűtő szál alkalmazása a fagyveszélynek kitett helyeken, azonban ezek a legtöbb esetben nem megfelelő gondossággal készülnek, ez pedig hiba.

Magasraktári elfagyás jégcsapokkal

Cégünk a fűtőszál mechanikai és egyéb védelméről is gondoskodik, a karbantartási tevékenységben pedig a szeptemberi (vagy 3. negyedévi) "téliesítési" műveletben sort kerítünk a fűtőszál épségének ellenőrzésére. A biztonság kedvéért a fűtőszál áramfelvételét folyamatosan ellenőrizzük és ennek hiányát érzékeljük is, melynek következtében a tűzjelző felé üzemzavar-jelet küldünk, hogy időben elháríthassák a fűtőszál működésének hiányából bekövetkező üzemzavart fagyveszély esetén. (Ha nem, akkor bizony a csővezeték szétfagy, az oltóvíz szivattyúk pedig az oltóvíz tartály összes vizével óriási jégpályát hoznak létre.) Tehát egy ilyen jelentéktelen apróság a létesítmény működését hetekre megakadályozhatja.
Az oltórendszer javítási költségei a teljes kivitelezési költséggel egy nagyságrendbe esnek, a másodlagos vízkárok határa pedig a csillagos ég.

És ezzel még nem vagyunk túl a száraz sprinklerek elrontásának lehetőségein. Murphy száraz sprinklerekre vonatkozó törvénye így hangzik, és a legigazabb: "Amit el lehet rontani, azt el is rontják".

Magasraktári elfagyás jégcsapokkal

Tapasztalataink szerint a száraz sprinklerek többségének kivitelezését olyan cégek végzik, amelyek nem gyakorlottak ebben a feladatban. A menetes csatlakozásoknál a megfelelő menet-tömítő anyag, és az alkalmazott rossz tömítéstechnika okoz gondot. Ráadásul ez a probléma "időzített bomba"-ként működik, mert a műszaki átadás előtti víznyomás-próbákon a csővezetékek a vízben bedagadt tömítéseikkel jelesre vizsgáznak, csak 2-3 hét, vagy több hónap múlva indul be naponta egy-két alkalommal a száraz rendszer, miután a tömítések kiszáradtak. A tömítetlenségeken keresztül elszivárog a préslevegő, a nyomás leesik, a riasztószelep kinyit, és a száraz csővezeték-rendszerbe betódul a víz. Általában percek kérdése az elfagyás, és 1-2 óra a totális szétfagyás.

Számos "után-szerelt " száraz sprinklert készítettünk más kivitelező cég után, ami számunkra hálás munka, hiszen minden alkatrész kész, csak újra össze kell rakni, azonban az egész rendszer újraszerelésének költsége ismét a megrendelőt terheli.

A beépített oltóberendezések vállalkozásainál tapasztalatunk szerint van egy fekete folt, amely nem szakmai probléma, de az általános szakmai színvonalra lesújtó hatású. Erről a címben megfogalmazott probléma-körtől eltérő anomáliáról engedtessék meg egy pár szót szólni, hátha ez a csepp is hozzájárul ahhoz, hogy végre-valahára kiboruljon a pohár. (lásd a külön hasábot a "A farkas és a bárány" címmel.) Meg kell jegyeznünk, hogy kivétel erősíti a szabályt, és nekem talán nincs is jogom érintettségem híján erről írni, de a rengeteg közismert negatív példa miatt mégis kötelességemnek érzem a megnyilvánulást a szakma érdekében. Cégünket nem sújtotta a hivatkozott című hasábban részletezett átok. Nekünk a Megrendelőinkkel mindig korrekt, egyenlő jogokon alapuló együttműködést sikerült kialakítani, és a Megrendelőink képviselői is minden tiszteletet megérdemelnek a feddhetetlen hozzáállásukért.
De félre a sötét vállalkozói gondokkal, és vegyük fel az elejtett fonalat a tömítetlen száraz sprinklerek lelki életével, mert ott sajnos ráadásul minél kisebb a tömítetlenség, annál később veszik észre a hibát, és annál nagyobb bajt okoz. A kis tömítetlenség levegőveszteségét ugyanis a kompresszor pótolni tudja és nagy mennyiségű friss, környezeti levegőt komprimál a csővezeték-rendszerbe, mely azonban mindig tartalmaz vízgőzt (párát) is, ha ez nem is látszik, és ez újabb fagyveszély forrása. Ennek mértéke, lekondenzálása, a relatív páratartalom fogalma a Moliere-féle i-x diagrammon követhető nyomon (aki nem hiszi, járjon utána). Nem találtunk az eddigiekben más cég által készített olyan száraz rendszert, ahol a sprinkler csővezeték-rendszerbe benyomott levegőt szárították volna, azonban a levegőszárító hiánya a fentiek miatt szintén meghibásodáshoz vezet, ahogy ezt a következőkben leírt példa is alátámasztja.
A kompresszor a környezeti pl. 40%-os relatív nedvességtartalmú, és mínusz 2 oC hőmérsékletű, 1 bar abs. nyomású levegőt 8 bar-ra komprimálja. A komprimálástól felmelegedett levegő a környezeti hőmérsékletű száraz sprinkler csővezeték-rendszerében lehűl a környezeti hőmérsékletre, tehát cca. -2oC hőmérsékletre, de előbb a "harmatpontjánál" lecsapódik a cső falán (mint a hideg jénai-üvegfedőn a forró víz gőze, vagy a gépkocsi ablakának belső felén a pára), itt azonban a víz azonnal meg is fagy. A berendezés először üzemképtelen lesz a jégdugók miatt, majd szétfagy. A tömítetlen száraz sprinklert legjobb azonnal teljesen újraszerelni, mert az első szétfagyásnál további hibák is keletkeznek, ha nem volt eredetileg elég.

Más problémája nem lehet a száraz sprinklernek, ugye?
Sajnos a hibalehetőségek listája ezzel még nem ért véget. A sprinkler berendezés száraz részének csővezeték-rendszerét monoton lejtéssel kell szerelni a száraz riasztószelep irányában, abban egyetlen kanyar, könyök, fitting, (csővezeték-) kerülés nem lehet, amely megsértené a folyamatos lejtés szabályát.

Magasraktári elfagyás jégcsapokkal

A tervezőnek és a kivitelezőnek itt kell igazán a helyzet magaslatán állnia, és ráadásul "ellenszélben" kell dolgozniuk. A sprinkler berendezés ugyanis a leginkább "mostohagyermek" (a beruházók, fővállalkozók, üzemeltetők sokszor "műtyúkszemnek", hatóságilag előírt csapásnak, felesleges költségnek, funkcionálisan jelentéktelen bonyodalomnak tekintik a beépített oltóberendezést), ezért minden más, "hasznos" szakág mögé sorolják időben is és fontosságát tekintve is.
Tehát a világítás elektromos kábelei és lámpatestei, a szellőzés, fűtés, klíma, és a többi épületgépészeti szerelvény és nyomvonali berendezés mind megelőzi a sprinklert, de úgy, hogy a legtöbb "fontos" épületgépészeti szerelés a technológiai gépészethez és az építészethez alkalmazkodik, és az alá van rendelve.

Ha indiai képet írunk le a sprinklerről, akkor az érinthetetlenek kasztjába sorolhatjuk a közvélekedés szerint.

Az üríthetőség csődje

10-20 évvel ezelőtt minden szakág részletes diszpozíciós és csőtervvel volt megtervezve, az utolsó alkatrészig, fittingig lerajzolva, kiírva, ahol a szakmák berendezés-elemei és nyomvonali elemei egyeztetve voltak egymáshoz. A generálterv részletes organizációs fejezetet tartalmazott a szakmák együtt-, és egymás után dolgozására, és az összes szakma kivitelezési ütemtervét részletesen összefésülték. Ezzel szemben az elmúlt tizenöt évben (2004-ben) egyetlen részletesen és korrektül megtervezett létesítmény együttes volt: a tiszaújvárosi MOL-TVK Olefin2 és Polietilén4 létesítmények több mint százmilliárd forintos beruházási értékkel.

A projekt minőségét deklarálja az is, hogy Bánsági Tamás projekt-igazgató annak idején állami kitüntetést kapott érte.
Ma már erről szó sincs, minden terv, köztük a sprinkler is csak olyan mélységű, hogy azzal szerződni lehessen a munkára, és létesítési engedélyre be lehessen nyújtani a tűzoltóságnak. A többi szakág még elnagyoltabb tervekből dolgozik, és sajnálatos módon mindenki egymás ellen. Aki előbb odajut, az jobb pozícióban van a berendezés-elemeinek elhelyezéséhez - aki kapja, marja elven. Ebben a dzsungelben kell tehát a száraz sprinkler - esetenként több kilométer hosszú - csővezeték-rendszerét hibamentesen összeszerelni.

száraz sprinkler-berendezés hatósági engedélyezési munkáit említve el kell ismerni, hogy a beépített oltóberendezést használatba vevő hatóságnak (a hivatásos tűzoltóságnak) rendkívül nehéz a dolga az engedélyezésénél. A vázlatos jellegű engedélyezési tervből nem lehet "megjósolni", hogy a beépített oltóberendezés megbízhatóan működik-e majd, de az I. fokú hatóságnak mégis határozatot kell kiadni az engedélyezési kérelemről. Az I. fokú tűzoltóság tekintélyének nem használt a hatósági jogkör önkormányzatnak adása, majd visszavétele. További problémát jelent a hatósági, szakhatósági tevékenységet végzők számára és a tervezők számára is a beépített oltóberendezésekre vonatkozó előírásokszabályozatlansága, és a meglévő szabályok korszerűtlensége, a nemzetközi szabványok alkalmazhatóságának egyedi jellege, de erről a Flórián Express 2007. novemberi számában részletesen beszéltünk (a "Logisztikai létesítmények tűzvédelme" c. cikkben)

Az elkészült rendszer megítélése szintén rendkívül nehéz. A tüzivíz ellátás berendezéseit (tartály, szivattyúk, gépházi csővezetékrendszer) ugyan meg lehet érdemben vizsgálni, de a sprinkler csőhálózat vizsgálata az esetenként 12-17m magas létesítményben kimerül abban, hogy a mennyezeten lévő apró sprinkler-alkatrészeket szemrevételezik (esetleg távcsővel), és ezen kívül a riasztószelep-teszt(ek)et szokták elvégezni az üzembehelyezési procedúrán - tehát semmi lényeges, ami a száraz sprinkler rendszer megbízhatóságára némi garanciát adna. Utoljára 9 éve volt sprinkler berendezésen (ráadásul habsprinkleren) éles próba végrehajtva tudomásom szerint, a tiszaújvárosi tűzoltó parancsnok úr utasítására a MOL-TVK BOPP II. üzemben, ahol a legkedvezőtlenebb védőfelület sprinklereit kicsavarva 5 percig oltottuk a nem égő tüzet. Ma már ilyenre gondolni sem lehet (talán szerencsére). Mindenesetre a hatóság képviselőit nem szabadna olyan helyzetbe hozni, hogy zsákbamacskára adják a felelős döntésüket.

Magasraktári elfagyás jégcsapokkal

A fentiekben ismertetett problémák ellenére a száraz sprinkler a legelterjedtebb oltástechnika, akár a beépített oltórendszerrel védett alapterületet, akár a létesítmények légköbméterét vesszük alapul. Egy tökéletesen megszerelt és kivitelezett száraz sprinkler rendszer tökéletes biztonságot nyújt, általában a legalacsonyabb áron, a referenciák már évtizedek óta kifogástalanul működnek.

És mit hoz a holnap a száraz sprinklerek területén? További fejlődést! Már dörömböl az új sprinkler-technika egyik csillaga, a "Quell system" ante portas(!), azaz a vadonatúj, jelen pillanatban a legnagyobb oltási kapacitású rendszer bevezetés előtt áll! Fagyveszélyes magasraktárak védelmében bizonyára széles körben elterjed, de részletesen erről a cikk 2. részében (következő számban) adunk ismertetést.

A FARKAS ÉS A BÁRÁNY

Az teljesen általános, hogy a nagy megrendelők, fővállalkozók és generálkivitelezők 1-3, sőt esetenként 5 évre visszatartanak cca. 5% garanciális fedezetet a vállalkozóktól, ami 4,5% burkolt árcsökkentéssel egyenlő (ennyibe kerül ugyanis egy magyar kis- és középvállalkozásnak 5 évig finanszírozni a kintlevőséget, vagy a bankgarancia költségét). Ez versenyelőnyhöz juttatja az általában külföldi multinacionális háttérrel rendelkező vállalkozókat, ugyanis a megrendelő és a vállalkozó ebben az esetben közös bankon keresztül költségmentesen, vagy jelentősen előnyösebb feltételek mellett tud a garanciális fedezetre bankgaranciát adni.

Nagyon sok esetben egyáltalán nem fizet a fővállalkozók, generálkivitelezők és megrendelők megbecsülést nem érdemlő része. Ezt a szürke jog szerint megteheti, és a gyakorlatban sokszor meg is teszi. Ez a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tipikus esete, mert a munka-ínséges időben a hazai kis- és középvállalkozókat egymás ellen kijátszva olyan légkört teremtenek, amelyben a vállalkozó kényszerítve érzi magát arra, hogy mindent aláírjon a szerződésben.

A multinacionális és magyar nagyvállalkozások kereskedelmi- és általános feltételei 80-100 oldalas idegen-nyelvű füzetekben vannak leírva, és minden oldalon legalább egy tányérakna van elrejtve, amely egy becsületes magyar vállalkozót a pokolba repít. De akkor jár jobban, ha nem érti a feltételeket, mert ha igen, és vitatkozni, netán alkudozni mer, hamar megtudja, hogy izgága céggel nem szerződnek, mikor van engedelmes másik tíz közvetlenül a bejárati ajtónál kopogtatva. Saját magamban rosszízű nosztalgiát érzek, és az "átkos kori", 80-as évekbeli nyugati kereskedelmi tárgyalásaimra emlékeztet a jelen helyzet. A különbség annyi, hogy akkor a "burzsoázia diszkrét bájával" a külföldi tárgyaló-partnerek sokszor nekünk szurkoltak, sőt, elmagyarázták a technikájukat. Ellentétben a mai magyar valósággal, amikor is jól látszik, hogy a nagyvállalatok bonyolítói, üzletkötői tréningeken bemagolt módszerekkel, "erővel" verik földbe a gyanútlan hazai vállalkozót.

Számos esetben megtagadják a műszakilag átadott-átvett, és hatóságilag üzembe vett beépített oltóberendezés teljesítés-igazolásának kiadását is, gazdasági erőfölényükkel visszaélve. Más esetben - jogszerűtlenül - az egész létesítmény használatba vételéhez kötik a beépített oltóberendezés teljesítés-igazolásának aláírását hivatkozva adott esetben arra, hogy a tárgyi szerződés a mellékhelyiségben hiányzó hidegburkolat miatt nem készült el. A legtöbb esetben egyszerűen lelépnek a vállalkozó által elvégzett munka ellenértékével, csődbe, felszámolásba, átalakulásba, cégeladásba menekülve. Vagy egészen egyszerűen "felszívódnak". Az ilyen fővállalkozó, generálkivitelező, megrendelő (általában nemzetközi, vagy nagynevű hazai) cégek tevékenységének útját csődbe jutott vagy juttatott kis- és középvállalatok sírhantjai, és számos tönkrement életű vállalkozó szegélyezi.