Főoldal > Szakterületeink > Habbal oltók, habelárasztás > Tartályok habbal oltása

ALSÓ/FELSŐ KÜSZÖBÉRTÉKŰ VESZÉLYES LÉTESÍTMÉNYEK, TARTÁLYOK

Működtet cége "FELSŐ KÜSZÖBÉRTÉKŰ veszélyes üzem"-et?

Netán cége "Alsó küszöbértékű veszélyes üzem"-et működtet?

A SEVESO szabályozás alá tartozik a tevékenysége?

Tűzőr Kft. által nyújtott RENDKÍVÜL nagy támogatás a KATASZTRÓFA TÖRVÉNY KÖVETELMÉNYINEK KIELÉGÍTÉSÉHEZ!

Mi a megoldás?

- LÉTESÍTMÉNYI TŰZOLTÓSÁG FELÁLLÍTÁSA

vagy

- AUTOMATIKUS OLTÓBERENDEZÉSEK TELEPÍTÉSE?

Melyik megoldás a biztonságosabb, olcsóbb, gazdaságosabb?

Alsó/felső küszöbértékű veszélyes üzemek biztonságossá tételéhez ajánljuk tüzivíz ellátó rendszereinket, sprinkler és nyitott szórófejes oltóberendezéseinket, habelárasztással oltó berendezéseinket, tűzveszélyes folyadéktároló tartály habbal oltó berendezéseinket, és egyedi, speciális megoldásainkat.

A Tűzőr Kft. specializálódott a veszélyes üzemek védelmére, és jelentős referenciával rendelkezik az elmúlt évekből. Ajánljuk a következőket:

A TŰZŐR KFT. FELAJÁNLÁSA

küszöbértékű veszélyes üzemek, tartályok tűzvédelmeA környezetbiztonság magasabb szintű megvalósításának előmozdítására a katasztrófa elleni védekezésről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a hozzá kapcsolódó rendeletek az ún. "alsó/felső küszöbértékű veszélyes üzemek"-re vonatkozóan Létesítményi Tűzoltóság felállítási kötelezettségét írja elő.


Már széles körben bevezetésre került (évek óta üzemelő referencia) a nemzetközi mércével mérve is iránymutató veszélyes üzemek védelmére kidolgozott Tűzőr Kft. technika. A fenti előírások ugyanakkor bizonyos esetekben egyenértékű alternatívaként lehetővé teszik, hogy a környezetbiztonságot műszaki megoldásokkal, beépített automatikus tűzvédelmi berendezések alkalmazásával valósítsák meg. Tehát bizonyos esetekben a beépített automatikus tűzvédelmi berendezésekkel a Létesítményi Tűzoltóság kiváltható.

A Tűzőr Kft. az egyetlen környezetvédelmi termékdíjas berendezéssel rendelkező tűzvédelmi cég.

MILYEN MEGOLDÁSOK KÖZÜL VÁLASZTHAT AZ ALSÓ/FELSŐ KÜSZÖBÉRTÉKŰ VESZÉLYES ÜZEMEK MANAGEMENTJE?

A módosítás eredményeképpen főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságnak kell működnie az atomerőműben, valamennyi felső küszöbértékűnek minősülő veszélyes üzemben, létesítményben, továbbá azokban az alsó/felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek veszélyességi övezet határain belül működő gazdálkodó szervezeteknél, ahol a tevékenységből adódó dominóhatás miatt az illetékes tűzvédelmi hatóság előírja. Ettől eltérni ott lehet, ahol a létesítményi tűzoltóság fenntartását indokolttá tevő valamennyi tűzszakasz teljes területét beépített automatikus oltóberendezés védi.

Veszélyes vegyi termék magasraktár védelme sprinkler berendezéssel

A Tűzőr Kft. az elmúlt 15 év során elsősorban az ipari, nagyveszélyességű üzemek tűzvédelmi feladatainak végrehajtására szakosodott. A Tűzőr Tervező és Fővállalkozó Kft. a beépített tűzvédelmi berendezések megvalósításában ért el eredményeket. A feladatok végrehajtásához az elmúlt években kidolgoztuk a világszínvonalú technikát, kiépítettük az erőforrásokat. Cégünk szakmailag független a legmodernebb technikát alkalmazó nagy nemzetközi cégektől, ugyanakkor a legeredményesebb nemzetközi tűzvédelmi cégek mindegyikével együttműködünk tevékenységünk során. Ezáltal a megvalósított és megvalósítandó projektjeinkhez a feladattípusnak optimálisan megfelelő technikát tudjuk alkalmazni.

Mint mindenütt a világon, hazánkban is kötelező a tűzveszélyes folyadéktároló tartályokat beépített habbal oltó berendezéssel ellátni. A minimum 30-40 évre alkalmazott hagyományos rendszereket a Tűzőr Kft. fejlesztése nyomán váltották fel több generációs fejlesztéssel a jelenleg a világszínvolnalat megelőző megoldásaink. De kezdjük a végén:

A MAI TECHNIKÁNK A VILÁG JÖVŐJE

TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKTARTÁLYOK HAGYOMÁNYOS, AUTOMATIKUS STABIL HABBAL OLTÓ BERENDEZÉSE

A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes folyadékokat tartalmazó nagyméretű földfeletti állóhengeres tartályok esetleges dómtéri robbanása, az azt követő tűz, a környezetbe kifolyó több millió liter vegyi anyag potenciálisan a legnagyobb környezeti katasztrófával fenyegeti nemcsak a tárolótelepeket, hanem az azt övező régiót is. Az utóbbi 5 év intenzív műszaki fejlődése, amelyet a tartályok méreteinek növekedése, és az új zárt technológiájú tárolás- anyagmozgatás kialakulása jellemez, ezt a potenciális veszélyt nagyságrendileg megnövelte. Hazánkban is igazodni kellett a nemzetközi trendhez, az automatikus stabil oltóberendezések bevezetésével.

TARTÁLY AUTOMATIKUS STABIL HABBALOLTÓ BERENDEZÉS

HAGYOMÁNYOS, HAZAI ALKALMAZÁS - FÉLSTABIL OLTÓRENDSZER

Állóhengeres tűzveszélyes folyadék tartályok védelmét korábban hagyományos félstabil habbal oltó rendszerrel látták el a leggyakrabban. Az oltó rendszer alapja egy mellvédfalba rögzített, száraz vezetékből álló, habsugárcsővel egybeépített csőhálózat. Ezzel hagyományos módon lehet tűzoltógépjármű rácsatlakozásával a tüzet megfékezni, illetve a védőgödörbe juttatni a megfelelő bekeverési arányú habot. A félstabil habbal oltó rendszer feladata, hogy a tűz keletkezését és észlelését követően a kivonuló tűzoltóság a rendelkezésére álló habbal oltó tűzoltó gépjárművel a rendszerre történő csatlakozás után habbal elárasztja az égő tartályt és védőgödrét.

tartályok tűzvédelme

A rendszer működéséhez szükséges habképző anyag és víz mennyiség keverékét (haboldat) a rendszerbe jutását és a megfelelő nyomást a tűzoltó gépjárműfecskendő beépített szivattyújával biztosítja. A tűz gyors észlelése és a tűzgóc behatárolása döntő jelentőségű a tűz megfékezésében, valamint a tűzoltó egység gyors beavatkozása.

TÁROLÓ TARTÁLYOK TERVEZÉSE

A föld feletti állóhengeres merevtetős acéltartály "éghető folyadékok és olvadék tárolása" fogalomkörbe tartozó berendezések robbanás elleni védelmét hazai viszonylatban a 2/2002. (I. 23.) BM (1) rendelet IV. fejezete tartalmazza. A jelentősebb külföldi szabályozások [API 650 (2), DIN 4119 (3)] részletesebben, esetenként szigorúbb előírásokkal biztosítják a robbanás elleni védelmet.

A címbeli fogalomkörbe a 100 m3 - 80000 m3 térfogatú állóhengeres tartályok tartoznak, jellemzően a kőolaj- és kőolajtermékek, továbbá a folyékony vegyi anyagok tárolótartályai, amelyeknél a tárolt közeg tenziója az üzemi hőmérsékleten lehetővé teszi az éghető gáz (gőz) a levegővel történő keveredésével a robbanásveszélyes gázelegy kialakulását.

A tartályok mérete általában a tárolási technológia gazdaságosabbá tétele érdekében a nemzetközi tendenciáknak megfelelően nő, másrészt a kisebb (5000 m3-nél kisebb) tartályok megvalósításának üteme is gyorsabb kis, privát tárolótelepek fejlődésével: jól észrevehető a méretválaszték széthúzódása.

A hagyományos megoldás szerint a robbanásveszélyes közegek tárolására nyitott tetejű úszótetős tartályokat alkalmaztak, amelyeknél az egyszerű konstrukcióval kizárták a dómtéri robbanást; egyszerűen nincs dómtér. A zárt technológiájú anyagmozgatás igénye azonban visszahozta a merevtetőt. Jelenleg már hazánkban is gázingás, vagy belső úszótetős tartályokat telepítenek az esetek döntő hányadában.

A hagyományos merevtetős és a korszerű belső úszótetős és a gázingás tartályoknál a dómtérbe zárt több ezer köbméter robbanóképes gáz felrobbanása esetén óriási romboló energia szabadul fel, és veszélyezteti a tartályokat és környezetüket.

A tartályokat ezért úgy kell kialakítani, hogy

Tárolástechnikai szempontból az abszolút megoldás a gázingás kivitel. A tárolási technológia teljesen zárt rendszerben valósul meg.

A belső úszótető egyedi megoldás, minden egyéb feltételtől függetlenül működik, ha azt az PI 650 előírásai szerint készítik. A merevtető szellőzőnyílásai miatt a dómtér átszellőzött szabad tér, nem kell a tűzvészrobbanással indulásától tartani. (Illékony tűzveszélyes folyadékoknál a repülőtető azért kell!)

A fentiekből látszik, hogy akár a gázingás, akár a belső úszótetős tartály dómterében nem alakul ki a robbanásveszély gáz-levegő keverék. De előre nem látható üzemzavar alkalmával azért ez mégis bekövetkezhet, és ha jön az iniciáló energia, az katasztrófát okoz. Kell tehát a repülőtető!

Ha mégis bekövetkezik a tartálytűz, (és a statisztika szerint ritkán, de bekövetkezik), az tűzvédelmi berendezés nélkül katasztrófát okozhat. És melyik építő, beruházó, üzemeltető vállalná fel szívesen a beláthatatlan következményű veszélyhelyzet okozásának felelősségét? Ráadásul - mint a világon majd mindenütt - hazánkban is kötelező a habbal oltó tűzoltó berendezés telepítése a tűzveszélyes folyadékot tároló tartályon, és minden bizonnyal nem is feleslegesen. Ha pedig úgyis kötelező, miért ne legyen jó?